|
|
|
| Nagyszabású japán projekt indul
humanoid robot fejlesztésére |
2003.08.27. | |
Japán robotkutatók 30 éven
keresztül évi 5 milliárd jen támogatást remélnek
a japán kormánytól projektjükhöz, amely célja
egy 5 éves gyerek mentális, fizikai és érzelmi
képességeivel rendelkező humanoid robot
kifejlesztése. Az Atom Project-et
Mitsuo Kawato, a Computational Neuroscience
Laboratories, Advanced Telecommunications
Research Institute International vezetője
irányítja. A kutatók a fejlesztést
nagyságrendileg az USA Apolló projektjéhez
hasonlítják, amellyel nemcsak a Holdra lépés
vált valóra, de hozzájárult sok technológiai
áttöréshez is. Összehasonlításképpen: a világ
legfejlettebb humanoid robotjának tartott Asimo (Honda
Motor) mozgása hasonlít ugyan az emberi
járáshoz, de fizikai képességei még messze nem
közelítik meg egy 5 éves gyerek képességeit,
Kawato korábban fejlesztett, az emberi mozgást
utánzó humanoid robotja, DB pedig csak 24 fajta emberi
mozgást volt képes megtanulni 3 év
alatt. Forrás: 30-year robot project pitched (The
Japan Times), Japan scientists seek robot edge
(CNETAsia), Japanese want Apollo-scale robot
project (Betterhumans) |
| | | |
| OWL: W3C Candidate
Recommendation |
2003.08.26. | |
A World
Wide Web Consortium (W3C) augusztus 19-én
bejelentette, hogy felveszi lehetséges ajánlásai
közé az ontológiák világhálón való publikálására
és megosztására készített szemantikus jelölő
nyelvet, a Web Ontology Language-t (OWL).
Az RDF (Resource Description Framework) szótárát
kiterjesztő OWL két kutatási projekt, a DARPA
Agent Markup Language Ontology (DAML-ONT) és az
Ontology Interface Layer (OIL) eredményeinek
egyesítésével jött létre. A strukturált,
web-alapú ontológiák definiálására készült
OWL lehetővé teszi az alkalmazások közötti
gazdagabb adatintegrációt és jobb
együttműködést. Az OWL Working Group a
nyelv főbb alkalmazási területeinek a web
portálokat, a multimédia (nem szöveges alapú)
kereséseket, a vállalati web site menedzsmentet,
a tervezés dokumentálást, az intelligens
ágenseket és a web szolgáltatásokat nevezte
meg. Forrás: W3C issues OWL as Candidate
Recommendation (internetnews.com) |
| | | |
|
|
A Popular Science
szeptemberi száma egy meglehetősen hosszú cikkben foglalkozik a
David Hanson (University of Texas,
Dallas) valósághű robotfejével
és fejlesztésének hátterével. Hanson az
Asimo-nál (Honda), Grace-nél (CMU) és Kismet-nél (Cynthia Breazeal,
MIT Media Lab) emberibb megjelenésű humanoid
robotfejet először 2003. februárjában mutatta
be. A bőrszínű polimerréteggel bevont
K-Bot főbb izmait 24 szervomotor mozgatja. Az őt
figyelő embereket a szemébe épített
digitális kamerákkal érzékeli, és egy új
szoftverrel nemsokára utánzásukra is képes lesz.
Az arc részeit nylon horgászzsinórok mozgatják,
a vezérlésről pedig külön program gondoskodik. A
finom vonások és a nagy kék szemek
Hanson modelljének, azaz saját
asszisztensének köszönhetők. Hanson első
robotfeje, a kalózfejű Andy-roid, K-Bot
egy kezdetleges prototípusa volt. Hogy a robot
még több és életszerűbb arckifejezésre legyen
képes, Hanson anatómiakönyvben és
orvosi weboldalakon tanulmányozására
az emberi arcizmokat,
majd eljutott Paul Ekman munkásságáig is,
aki többezer arckifejezést
specifikált különféle arcizmok
kombinációinak mozgatásával (FACS - Facial Action Coding
System). Hanson szerint a K-Bot szerű
realisztikus robotarcok kihívást jelenthetnek az
MI kutatóknak: hogyan lehet integrált humanoid
robotikát létrehozni, egybeolvasztani a robotok
különböző képességeit (adaptív látás,
természetes nyelvfeldolgozás stb.), de a
pszichológusokat is segítheti az
érzelemkifejezések
tanulmányozásában. K-Bot-ról és Andy-roid-ról
videok itt találhatók.
Forrás: The man who mistook his girlfriend
for a robot (Popular Science) |
| | | |
|
|
|
A DARPA (Defense
Advanced Research Projects Agency) az elmúlt
években több százmillió dollárt invesztált a
„nagy MI”-be: szakértő rendszerekbe, neurális
hálókba, genetikus algoritmusokba, evolúciós
programozásba, fraktálgeometriába,
káoszelméletbe, sejtautomatákba, mesterséges
életbe (pl. Perceptive Assistant that Learns
(PAL), Reflective Agents with Distributed
Adaptive Reasoning (Radar), Cognitive Agent that
Learns and Observes (CALO)). A sokféle
próbálkozás azonban nem igazán hozott kézzel
fogható eredményeket az olyan gépek
készítésében, amelyek ember módjára
gondolkodnak, tanulnak a tapasztalataikból, és a
való világ problémáinak megoldására logikát és
gyakorlatias gondolkodást alkalmaznak. A DARPA
ezért most azt tervezi, hogy saját mércéjével
fogja mérni a megoldások eredményességét.
Ennek részeként a problémákat kisebb részekre
bontva, feladat-specifikusabb platformokkal
szeretnék megközelíteni, amelyek bizonyíthatják,
hogy van értelme mesterséges intelligenciát
alkalmazni a valós feladatokhoz. Ronald
Brachman, az IPTO (Information Processing
Technology Office) vezetője a kisebb problémákra
fókuszált „mini AI” alkalmazások új
generációjában látja a jövőt. Forrás: AI quest goes small-concept (EE
Times)
|
| | | |
| Megerősítették a "hat
kézfogásnyi távolság" elméletét |
2003.08.11. | |
|
A Small World
projekt keretében végzett kísérlet
megerősítette, hogy a szociális hálókban
valóban érvényes a „hat kézfogásnyi távolság”
elmélet. Az eredeti kísérlet Stanley Milgram
szociológus (Harvard University) nevéhez
fűződik. 1967-ben 97 véletlenszerűen
kiválasztott embert kért fel, hogy
kapcsolataikat felhasználva juttassanak el egy
levelet a bostoni célszemélyhez. A sejtés
szerint ehhez több száz lépésre lett volna
szükség, ám a levelek a valóságban átlagosan 5-7
közvetítőn keresztül értek célba. Duncan Watts
(Columbia University, New York) és kollégái
elektronikus levelekkel reprodukálták Milgram
kísérletét: 166 országból 61.168 önként
vállalkozó küldött levelet a 18 célszemély közül
számára kijelölt felé. A több mint 24 ezer
levélláncból mindössze 384 volt sikeres, ezek
áltagosan 4, míg a többiek 5-7 lépésben értek
véget. A kísérletben azt is kimutatták, hogy a
küldetés sikerességét erősen befolyásolja a
résztvevők kapcsolatépítési motiváltsága: a
nehezebben elérhetőnek vélt célszemély felé
hamarabb feladták a próbálkozást. A
kísérlethez csatlakozni a Small World projekt honlapján
lehet. Forrás: E-mail study corroborates six
degrees of separation (Scientific American),
More than six degrees separate us
(Nature)
|
| | | |
| Agytérkép készül az UCLA-n
|
2003.08.11. | |
A nemrég elkészült
agytérkép 7000 agy digitális, feldolgozott képét
tartalmazza. A képeket négy kontinens hét
népcsoportjának tagjai szolgáltatták: a
nagyrészt 20 és 40 év közötti emberek egy része
egészséges volt, de előfordultak
Alzheimer-kóros, autista és skizofrén személyek
is. A kutatók az összegyűjtött adatokból
szeretnének választ kapni arra, hogy mitől
“normális” egy agy, illetve hogy mennyiségileg
hogyan fejezhetők ki az agyak közötti
eltérések. Az atlasszal akár embercsoportok
jellemzőit is vizsgálhatják (pl. csak a
jobbkezes, 20 éves ázsiai nőket), és össze is
hasonlíthatják ezeket. Stephen Hanson (Rutgers
University), a Rutgers Mind/Brain Analysis
Center vezetője szerint azonban az agy
egyénenként változó formai és funkcionális
jellemzői miatt Dr. John Mazziotta és Dr. Arthur
Toga (International Consortium for Brain
Mapping, University of California, Los
Angeles) általánosításait nem feltétlenül lehet
embercsoportokra kivetíteni. Forrás: UCLA Launches Brain Mapping
Project (The Excite Network, Associated
Press) |
| | | |
|
|
A betegek és az
orvos között távoli videokapcsolattal közvetítő
robotot tesztelnek a Johns Hopkins Kórházban. Az
InTouch Health Inc. emberi torzóra emlékeztető
robotjának egy képernyő a “feje”, hangszón
keresztül szól, és videokamerával lát. Mozgását
három görgő biztosítja. A doktor botkormánnyal
irányíthatja, merre nézzen a robot, a
páciensek pedig a képernyőn látják és
beszélhetnek vele. A tapasztalatok azt
mutatják, hogy a betegek megkedvelték a robotot,
azaz a telekonferenciás viziteket. Bár a robotok
valószínűleg sosem fogják teljesen kiszorítani
az orvosokat és a személyes törődést, hasznosak
lehetnek olyan helyzetekben, ahol az orvosnak
lehetetlen eljutnia a beteghez. Forrás: Dr. Robot Tested at Hopkins
(Hopkins Medicine) |
| | | |
| Linux-alapú mentőrobotok
|
2003.08.08. | |
A San Fransisco-i
LinuxWorld kiállításon az SRI
International Mesterséges Intelligencia
Központjának kutatói bemutatták Linux-alapú
robotjaikat, amelyek a mentőalakulatok számára
veszélyes környezetekben (pl. vegyi anyagok
között vagy földrengések által megrongált
épületekben) képesek emberek vagy tárgyak után
kutatni. A Centibotok önálló, helyük
meghatározására képes egyedek. Maguk tervezik
meg útvonalukat, feldolgozzák a látott képeket,
döntést a folyamatosan bővülő tudásbázisukat
felhasználva hoznak, és csapatmunka esetén
egyezkednek más robotokkal. A választás azért
esett a Linuxra, mert a bothoz kis méretű, de
megbízható operációs rendszert kerestek,
amelynek sokféle eszközhöz biztosít meghajtót,
automatikusan telepíthető és naplózó
fájlrendszere van. A kutatásokat a DARPA
szponzorálja. Forrás: Linux robot: Could be a hero,
could be a toaster
(InformationWeek) |
| | | |
| Meghibásodott a NASA
Mars-kutató rovere |
2003.08.08. | |
Úton a Mars felé működési hiba
lépett fel a Spirit egyik műszerében (az ún.
Mossbauer spektrométerben). A meghibásodás
kellemetlenül befolyásolhatja a rover
adatgyűjtési képességét: a műszer javítás nélkül
ugyan meg tudja majd határozni a Mars-felszíni
kőzetek és talaj vastartalmú ásványainak
jelenlétét, de relatív mennyiségüket már nem.
Ezen információk némelyikét azonban a rover más
műszerei is szolgáltathatják. A hibára a múlt
heti teszten derült fény, a NASA egyéb
rendellenességet nem talált. A kutatók egyelőre
nem tudják, mi okozta a hibát, melynek
helyrehozatalára a landolásig 5 hónap áll
rendelkezésükre. Forrás: Instrument on Mars-bound rover
malfunctions (CNN) |
| | | |
| Megszületett a világ első
klónozott lova |
2003.08.07. | |
Prometea, akinek
génállománya teljes egészében megegyezik az
anyjáéval, még május 28-án látta meg a
napvilágot. Cesare Galli, a Laboratory of
Reproductive Technology (Cremona, Olaszország)
vezetője elmondta: az anya bőréből nyert
sejtmagot egy másik ló petesejtjébe ültették, és
az embriót a megtermékenyítés után az anya
méhébe helyezték vissza. Prometea az egyetlen
megszületett csikó a 841 embrióból, illetve a
bekövetkezett 4 vemhességből. Cambridge-i
kutatók eközben arra figyelmeztetnek, hogy a
klónozás károsítja a normális fejlődéshez
szükséges genetikai mechanizmusokat, és idő
előtti pusztuláshoz vezet (mint pl. Dolly
esetében tavaly). Forrás: World's first cloned horse is born
(New Scientist) |
| | | |
| Robostrider, a vízen járó
robot |
2003.08.07. | |
John W.M. Bush, az
MIT matematika professzora a Nature-ben
megjelent tanulmányában bejelentette, hogy
megfejtették a vízen járó rovarok titkát. A
tanulmány megoldás lehet az 1993-ban felmerült
Denny-paradoxonra is. Egészen addig ugyanis azt
hitték, hogy a molnárpoloskákat a saját maguk
keltette hullámok hajtják előre, Mark W. Denny
azonban rámutatott, hogy a frissen kikelt
poloskák is éppoly jól mozognak a vízen, mint
felnőtt társaik, az elmélet szerint viszont
lábuk nem lenne elég gyors a hullámkeltéshez.
David Hu és Brian Chan Robotstrider nevű, az élő
molnárpoloskákhoz képest kevésbé elegáns és
gyors robotja középső lábaival csak a víz
felszínét érintve haladnak előre. Forrás: MIT leaps to solution of
walking-on-water mystery
(TechNewsWorld) |
| | | |
| Agy-számítógép interfész
|
2003.08.06. | |
A Brain Machine
Interfaces fejlesztés alatt álló technológiája
közvetlenül az élő agyból olvassa ki a
gondolatokat. A Duke University Medical Center
(MIT) és a State University of New York (SUNY)
Health Science Center közös kísérletében majmok
az agykérgük különböző területeire beültetett 96
darab elektródával, pusztán az agyuk jeleivel
vezéreltek egy többszáz kilométerre
található robotkart, az Interneten
keresztül. Az összegyűjtött jelek elemzését
követően a kutatók a majom kezének
trajektóriáját egyszerű matematikai módszereket
és mesterséges neurális hálókat felhasználva
valós időben számítják ki. Forrás: Monkey controls robotic arm using
brain signals sent over Internet (MIT News),
Defense Department funding
brain-machine work (The Boston
Globe) |
| | | |
| NOAA: mesterséges intelligencia
segíti a navigációt |
2003.08.06. | |
A Center for
Operational Oceanographic Products and Services
(CO-OPS), National Oceanographic and Atmospheric
Administration (NOAA) mesterséges
intelligenciával tökéletesíti monitorozó
rendszerét. A szabályalapú CORMS (Continuous
Operational Real-Time Monitoring System)
biztosítja a vízállás, a légmozgás és egyéb
meteorológiai adatok valós idejű
hozzáférhetőségét és pontosságát. A NOAA
képviselői szerint a mesterséges intelligencia
lehetővé teszi még több, valós idejű
információkat szolgáltató site monitorozását,
elősegítve ezzel a helyes döntések
meghozatalát. Forrás: Artificial Intelligence meets
navigation at NOAA (GeoPlace News) |
| | | |
| Grace, a konferencialátogató
robot |
2003.08.06. | |
Néhány évvel
ezelőtt az American Society for Artificial
Intelligence közzé tette Robot Challenge felhívását egy
olyan robot építésére, amely képes
konferenciákon résztvevőként viselkedni. A
robotnak a találkozó helyszínén regisztrálnia
kell magát, majd meg kell keresnie a megfelelő
helységet és megtartani az előadását. Grace (Graduate Robot Attending
Conference in Edmonton), a Carnegie Mellon
University Robotics Institute és a Naval
Research Lab közös fejlesztésű autonóm
robothölgye már tavaly is bizonyított
Kanadában, de alkotói a pár nap múva
kezdődő 18th International Joint Conference
on Artificial Intelligence (Acapulco,
Mexikó) konferenciára a tavalyinál is jobb
teljesítményre készítették fel. Forrás: Robot challenge - Putting
artificial intelligence to work (VOA
News) |
| | | |
| Valós tárgyak virtuális
környezetekben |
2003.08.05. | |
A University of
North Carolina és a Disney Corporation
kutatóinak módszerével valós objektumok
ábrázolhatók a virtuális térben: interakciójukat
lehetővé téve egymás mellett létezhetnek a közös
virtuális térben. A rendszert négy kamera és egy
tárgyfelismerő szoftver segíti a valós
objektumok alakjának és pozíciójának
megállapításában, majd ezekből az adatokból egy
virtuális, az objektum alakjával megegyező 3D
burkot generál, amely a környezet virtuális
objektumai számára tiltott zónává válik. A
rendszer lelke a valós és a virtuális objektumok
ütközését lekezelő módszer. A vegyes
(valós-virtuális) környezetek ideálisak az
oktatás, a telejelenét (telepresence), a
fóbiakezelés és a tervezés-ellenőrzés
alkalmazásaihoz. Forrás: VR accommodates reality (TRN
News) |
| | | |
| Rovarokról mintázzák a mozgó
robotokat |
2003.08.05. | |
|
Brit
zoológusok felfedezték, hogy a kakukknyálas
kabóca sokkal jobb ugró, mint az eddig első
helyezettnek tartott bolha vagy a pattanóbogár.
A kutatók szerint a rovarok ezen képességeinek
tanulmányozása hasznos lehet a mini-robot
tervezők és mindazok számára, akik a
mozgaótizmok agyi vezérlését vizsgálják. Robert
J. Full zoológus (UC Berkeley) és Mark Cutkosky,
a Stanford University mérnöke a rovarok mozgását
mint a robotépítés egyik modelljét vizsgálják:
kerekek helyett lábakkal rendelkező robotokat
terveznek. Reményeik szerint a lábakat használó
verzió képviselői mozgékonyabbak és
flexibilisebbek lesznek az olyan terepeken,
amelyek túl egyenetlenek vagy göröngyösek a
kerekeseknek. Forrás: Insect may jump-start robotics -
Study on spittlebugs' explosive leaping ability
deemed an advancement for designers (San
Francisco Chronicle)
|
| | | |
| Intelligens, energiatakarékos
monitorok |
2003.08.01. | |
A Duke University
kutatóinak akár 30%-os energiamegtakarításra is
képes detektora érzékeli, ha a felhasználó jelen
van és nézi a számítógép monitorát, ellenkező
esetben lekapcsolja azt. A prototípus egy
drótnélküli mozgásérzékelőből és egy webkamera
együtteséből áll. A mozgásérzékelő jelzésére a
webkamera működésbe lép.
A készített képeket egy arcfelismerő
algoritmus elemzi, és meghatározza, nézi-e
valaki a képernyőt. Magát a detektort nagyon
alacsony fogyasztásúra tervezték,
hogy alkalmazásának költsége ne lépje túl a
megtakarítás mértékét. A rendszer készen kapható
komponenseket is felhasznál, így további
energiafogyasztási optimalizáció is
lehetséges. Forrás: Eyes off, screen off (Technology
Research News) |
| | | |
| A
Cornell University csapata nyerte az
olaszországi Robocup versenyt |
2003.08.01. | |
|
| |
| Loebner Prize 2004
|
2003.08.01. | |
Hugh Loebner
meghirdette a 2004-es Loebner Prize versenyt,
amely döntőjét 2004. szeptember 19-én New
York-ban rendezik meg. Nevezni 2004. január
1-től augusztus 1-ig lehet, nyilvánosan elérhető
és letölthető kommunikációs programmal. A
szabályok itt olvashatók. |
| | | | | | |
 |